Rádiómániás szülők gyermeke vagyok, mióta az eszemet tudom, nálunk mindig, éjjel-nappal szólt a hangdoboz. A hangjára keltünk, azzal feküdtünk. És szólt szüntelen szünidőben is: a szelterszi mesebeli vakációim legkedvesebb emlékei közé tartoznak azok az esték, amikor nagyapámmal az esti mesét hallgattuk a recsegő Sokolból. Mégis, soha nem fordult meg az eszemben, hogy egyszer rádiós leszek. Nem műsorvezető, hanem úgymond háttérember, egyfajta mindenes, aki a technikusként segíti a Rádió GaGa csapatát, hogy minden nap jól szóljon és sok-sok emberhez eljusson az éterben a hangja. Közhely, de rám abszolút igaz: a munkám a hobbim. A Nyilas jegyében születtem, szeretem a szabadságot, örök optimistaként hiszek abban, hogy ahhoz, hogy örömünk legyen a munkánkban, fontos, hogy minden különbözőség ellenére is egy hullámhosszon legyünk azokkal, akikkel együtt dolgozunk. Szerencsés vagyok, mert a Rádió GaGa összetartó és profi csapatában nem kérdés: egy frekvencián rezgünk.