Március elseje, ha nem is a tavasz első naptári napja, de mégis az új évszak kezdete, ezt jelzi a márciuska is, amit a férfiak ajándékoznak a nőknek. A román népszokást átvették a magyarok is, többen hordják a kis jelképet kabátjukon.  Míg az első márciusák pénzérméből és fehér-piros zsinegből álltak, ma már többféle formában, színben, alakban kaphatóak a kitűzők. A legnépszerűbbek továbbra is a szerencsét hozó lóhere és lópatkó, de a tavaszi virágok is keresettek: hóvirág, ibolya.

A virágárusok már elkezdték kínálni a márciuskákat, ezek ára néhány bani és több tíz lej között váltakozik, attól függően, hogy miből készült, mekkora, illetve mivel díszítették. A legnépszerűbb darabok ára 0,50 és 3 lej között van, ezek egyszerű darabok, az égetett kerámiából vagy fából készült darabok ára már 5 lejnél kezdődik. A virágboltok mellett az ékszerészetek is készítenek márciuskát: ezüstből, de akár aranyból, féldrágakövekből is, amit aztán az ünnepi hónap után medálként lehet viselni.

A kitűzők mellett virágcsokrokat is kínálnak, ezeket piros-fehér szalaggal kötik át, de népszerűek a képeslap-márciuskák is. Ugyanakkor, gyerekek számára is van kínálat: divatos rajzfilmfigurákkal díszített, színes köves, vagy fényképes márciuskákat is kapni. A román néphagyomány szerint egyébként,  a március elsején felvett márciuskát a kakukk megszólalásáig, a cseresznye virágzásáig vagy a fecskék érkeztéig kell hordani: ezután sem kell eldobni, hanem virágos ágra kötni, ahol a levelek lehullásáig kell tartani, hogy szerencsét hozzon egész évben.